‘AMI NEM ÖL MEG AZ MEGERŐSÍT’
A cápaporc jelentősen gátolja az új erek képződését, ami által hatásosan gátolja a tumornövekedést és az áttétképződést, és megfelelő dózisban és körülmények között alkalmazva tumorelhalást (nekrózis) eredményez
.
Az ember, ha valamitől igazán fél, az az, hogy egyszer azt hallja orvosától: „Hölgyem – Uram, önnek rákja van!” Bármennyire is lehangoló tény, de erre sajnálatos módon nagy az esély. Világstatisztikák szerint, az emberiség általában mintegy 10-15%-a szenved valamilyen rákos elváltozástól, akiknek 10%-a biztosan emiatt hal meg a kívánatosnál korábban. Ahogy az évek múlnak, ezek a számok csak egyre nőnek, mivel a civilizációs ártalmak – amelyek nagyrészt felelőssé tehetők a tumoros sejtelfajulások kialakulásáért –, ugyanezt teszik.
A sejtek tumorsejtekké történő átalakulását, döntően a környezetünk természetes (pl. egyes vírusok, a Nap UV-sugárzása) és mesterséges (kémiai karcinogének, radioaktív sugárzás stb.) rákkeltő hatásai okozzák
Az ember befolyása alatt ez utóbbiak állnak, és emiatt ebből is van több. A napjainkban ismert mintegy 6 millió-féle környezetszennyező anyagnak (ipari és mezőgazdasági vegyszerek, gyógyszerek, élelmiszeradalékok, „élvezeti mérgek”) tudományos becslések szerint mintegy 10-15%-a rákkeltő lehet! Még a természetes sejtkárosítók hatásfokát is képesek voltunk mi emberek jócskán megnövelni, gondoljunk csak az ózonréteg elvékonyodását előidéző gázkibocsátásokra, aminek következtében a természetes napfény is mennyire károssá válhatott (melanómák!).
A megelőzés fontosságát nem kell külön hangsúlyozni, de mit tehetünk a már kialakult betegséggel? „Szedjünk cápaporcot!” – ajánlja néhány tudós. Hogy miért, az az alábbiakból kiderül:
Az ember befolyása alatt ez utóbbiak állnak, és emiatt ebből is van több. A napjainkban ismert mintegy 6 millió-féle környezetszennyező anyagnak (ipari és mezőgazdasági vegyszerek, gyógyszerek, élelmiszeradalékok, „élvezeti mérgek”) tudományos becslések szerint mintegy 10-15%-a rákkeltő lehet! Még a természetes sejtkárosítók hatásfokát is képesek voltunk mi emberek jócskán megnövelni, gondoljunk csak az ózonréteg elvékonyodását előidéző gázkibocsátásokra, aminek következtében a természetes napfény is mennyire károssá válhatott (melanómák!).
A megelőzés fontosságát nem kell külön hangsúlyozni, de mit tehetünk a már kialakult betegséggel? „Szedjünk cápaporcot!” – ajánlja néhány tudós. Hogy miért, az az alábbiakból kiderül:
Egy kialakult tumorsejtet egyfelől az különbözteti meg az egészséges sejtektől, hogy míg az egészséges sejtek csak annyi tápanyagot vesznek fel, amennyire éppen szükségük van, a tumorsejtek annyit, amennyi éppen elérhető. Ennek a „túlzabálásnak” az a következménye, hogy egy kierőszakolt és felfokozott sejtosztódási „hisztéria” veszi kezdetét.
Míg az egészséges sejtek esetében az élettani sejtosztódás kezdeményező és felfüggesztő gének (iniciátorgén és kontrollgén) szabályozása alatt áll, addig a tumorsejteknél
– valószínűleg a kontrollgén rákkeltő hatások miatti károsodása következtében – a felfüggesztés nem működik, ezért a kezdeményező hatás folyamatossága miatt rövid idő alatt, nagy mennyiségű tumorsejt-klón keletkezik. Az így kialakult tumormassza táplálékkal és oxigénnel való ellátása bőséges vérellátást, sűrű hajszálerezettséget kíván. Ennek érdekében a tumorsejtek nagy mennyiségben választanak ki egy olyan fehérjét (angiogenin – érképző faktor), ami a hajszálerek szaporodását serkenti (angiogenezis). Ezt a 123 aminosavból álló fehérjét csak a tumorszövet termeli, míg az egészséges szövet másfajta, „egészséges” fehérjéket (EGF és TGF-a) készít erre a célra.
Tehát ez a tumor-életbenmaradás és tumornövekedés záloga. Amennyiben valami meggátolja a hajszálerezettség fejlődését, akkor – elméletileg – a tumor elpusztul (ti. „éhenhal” ill. „megfullad”).
Míg az egészséges sejtek esetében az élettani sejtosztódás kezdeményező és felfüggesztő gének (iniciátorgén és kontrollgén) szabályozása alatt áll, addig a tumorsejteknél
1970-ben két amerikai kutató, Robert Langer és Anne Lee (Massachusetts Institute ofTechnology) a nagy tekintélyű Science tudományos folyóiratban bejelentették, hogy a borjúporc-kivonat, kísérletekben gátolta a szilárd daganatok ereződését. Ez indította el azt a technológiai lavinát, ami azt célozta, hogy a lehető legnagyobb mennyiségben és leghatékonyabb formában tudják előállítani azt az anyagot, ami ilyen hatással bír.
Ekkor egy bizonyos Carl Luer, floridai biokémikus hívta fel a figyelmet a cápákra, mondván, hogy ezek az élőlények nagy mennyiségű porcot tartalmaznak (6-8%-ot, míg az emlősök csak néhány tized %-ot), és szinte soha nem kapnak rákot (1 millióból esetleg 1-2). A mérések később igazolták Luert, mert sokkal jobb minőségű és sokkal több gátlóanyagot (angioinhibin) tartalmaz a cápaporc, mint a borjúporc (1 mg angioinhibin 1/2 g cápaporcból, míg 500 g borjúporcból vonható ki).
A porckivonat emberi tumorokra gyakorolt hatását először John Prudden, a Harvard egyetem kutatója publikálta (1972). Vizsgálatai szerint a kivonat serkenti a tumor-immunitást és
Bővebben a cápaporcról itt!
Iratkozzon fel hírlevelünkre itt !
Cápaporc videó itt!
Akciós termékek itt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése